Klub

A Szpari újra nekilendül az első osztálynak Nyíregyházán a kezdetektől fogva több futballcsapat létezett. 1959-ben a Spartacus és az Építők fúziójaként alakult meg az új egyesület, a Nyíregyházi Spartacus.

A hatvanas évek elején a Szpari megnyerte a bajnokságot, és feljutott az NB II-be. Néhány év múlva NB I/B-ben szerepelt a gárda. A teljesség igénye nélkül nézzük, kik szerepeltek a hatvanas években a Szpari színeiben: Bakos védett, később Pilcsuk lett a hálóőr, Kovacsis, Páll Cini, Papp Szuszka, Szokol, Kaskötő, Ignéczi, Nagy Zoli, Harcsa, Groholy, Csemiczky. Őket nyugodtan nevezhetjük a hatvanas évek aranycsapatának. Sajnos, a gárda 1968-ban kiesett az NB I/B-ből, s az újabb aranyfejezet a város fociéletében a nyolcvanas évektől kezdődött el. Temesvári Miklóst nevezték ki edzőnek.

Az 1979/80-as bajnokságtól mindenki azt várta, hogy a nyíregyházi labdarúgás történetében először feljut az első osztályba. A Szpari 10 pontos előnnyel nyerte a bajnokságot. Nem árt újra felidézni a pályára lépő hazai csapatot: Buús, Szekrényes, Gáspár, Szűcs, Cséke, Kozma, Moldván, Czeczeli, Polyák, Turtóczky, Kiss M. Az első NB I-es meccsen a Szpari a DVTK-t fogadta. Kozma "Kicsi" az 50. percben szerezte a sporttörténelmi gólt, majd Cséke bombájával a hazaiak nyertek 2:0-ra. Ekkor 20 ezer szurkoló látogatott ki a stadionba, ennél 5 ezerrel voltak többen, amikor a Fradi vendégszerepelt nálunk. A bravúr ugyan nem sikerült, hiszen a zöldek nyertek, de keservesen. Az őszt az NYVSSC az ötödik helyen zárta. Akkorra már a Szolnokról igazolt és ott eltiltás alatt lévő Szendrei védte a kapunkat. Ő egy külön fejezet lett a nyíregyházi labdarúgás életében, hiszen Csámpi nagyszerűen védett, később az Újpest hatalmi szóval, külön helikopterrel vitte el. Később Spanyolországban védett.
Abban a bajnokságban a Szpari az Újpestet és a Vasast idegenben győzte le, s végül az előkelő 7. helyen végzett, úgyhogy vendéglátóként csak a Fraditól kapott ki. Az ünneplés sokáig és hosszan tartott, s eközben nemcsak Szendreit, hanem Temesvárit is elvitte az Újpest. A következő első osztályú idényben Papp (Cila) László ült a csapat kispadján, s a gárda 28 ponttal a 15. helyen végzett. Osztályozót kellett játszani. Nagykanizsát idehaza 3:1-re legyőzte a Szpari, idegenben pedig 4:1-re, így az NYVSSC maradt az első osztályban. Akkorra már megmentőként Várhidi Pál, az Újpest edzője ült a kispadon, s dirigálta azt a csapatot, amely érdekességként Líbiában a válogatottal kétszer is megmérkőzött. Egy győzelem és egy döntetlen volt a vendégek mérlege, Tripoliban a három nyírségi találatot a gólvágó Kiss Miklós, a ballábas bombázó Czeczeli, valamint Babus lőtte. A harmadik első osztályú idényben újabb edzőváltás következett, dr. Magyar Györgyöt nevezték ki trénernek, aki a 10. helyre vezette a csapatot.
Következett az a szezon, amelyről még manapság is nagyon sokat beszélnek, az 1983-84-es bajnokság. Ebben a szezonban mindössze egy meccsre Eszenyi Dénes vezette a csapatot, majd Kovács Imréé volt az irányítás. A záró fordulóban több meglepő eredmény született, amit végül az MLSZ megsemmisített. Az MLSZ döntése alapján a Honvéd megmaradt bajnoknak, viszont a Volán, a Nyíregyháza és a DVTK kiesett az NB II-be. A másodosztály 4 pontos pontlevonással Dalnoki Jenő vezetésével kezdte a gárda, majd érkezett Ubrankovics Mihály vezetőedzőnek, egy évre rá már Tóth János ült a kispadon, őt Buús György követte. A csapat többnyire az 5-11. hely valamelyikén tanyázott. Sándor Istvánnal, az Ukrajnából érkezett trénerrel a csapat az 1991-92-es szezonban a dobogó második fokán állt és osztályozót játszhatott a Haladás VSE-vel.
Akkorra már a Hajdúnánás elleni hazai 2:1-e vereség után azonnali hatállyal menesztették Sándort, s az osztályozón már Kovács János ült a kispadon. A Nyíregyháza az első meccsen Csehi Tibor góljával nyert, a visszavágón győzött a Haladás. A tizenegyeseket Csehi T., Kertész, Erdei, Csehi I. és Malisenkó berúgta, a Haladásból viszont Schaffer hibázott, így újra NB I-es lett a gárda.

Nézzük az akkori keretet: Andrejev, Bíró Sz. – Burchel, Barna, Barczi, Cselószki, a három Csehi (Tibor, István és Zoltán), Derkács, Drobni, Erdei, Ivanics, Kertész, Kovács I., Kákóczki, Kaskinszki, Molnár, Malisenkó, Marhel, Nagy N. (a nemrég autóbalesetben elhunyt labdarúgó), Pacaj, Papp, Sedecaru, Szatke, Szkunc, Tóth Gy., Tóth Z., Vasi. Érdekesség, hogy Kovácsot a 15. forduló után Burcsa Győző követte, de a csapat így is a 15. helyen végzett, s kiesett. A következő évadban Burcsa töltött el fél szezont, őt a záró 15 fordulóban Buús György váltotta fel. A csapat 8. lett, a következő idényben már Tóth Jánossal a 6. helyen kötött ki. Az edzőkeringő nem állt le, hiszen 1996 tavaszán már ismét Kovács János a vezetőedző.
A második aranykorra, vagyis az első osztályú szakaszra 1998-ig kellett várni. Talán a sors akarta így, vagy a véletlen műve, de pont a minőségi nyíregyházi labdarúgás 70. évfordulóján jutott a Nyíregyházi FC ismét az NB I-be. Kulimár János klubelnök Bozai Gyulát nevezte ki trénernek. Tíz napig tartott (!) a Bozai-korszak, ideiglenesen még "beszállt" Kovács János, a végső kinevezést viszont Őze Tibor kapta. Idehozták Kirchmayert, majd a feljutás után Baranyit, Novákot, Gradinariut, Celeszkit, Nagyot és Szabót, megalakítottak egy szponzori kört, amely jelentős összeggel támogatta a csapatot. Kulimár lemondott, helyére Kosztik József, a stadion volt igazgatója került. A pénztelenség miatt többször is sztrájkhangulat volt az öltözőben, végül Kosztik lemondott, Kárpátfalvi László ügyvezető igazgatóként, Zákány László klubelnökként debütált.
Közben az 1998-99-es bajnokságot a 13. helyen zárta a csapat, amely legtöbbször az alábbi összeállításban szerepelt: Celeszki – Ács, Szatke, Nagy S., Kiss Gy. – Kondora, Szabó, Kirchmayer, Karkusz – Baranyi, Novák. A házi góllövőlistát Kirchmayer nyerte 9 góllal. A következő szezonban még jobban szerepelt a gárda, hiszen a 9. helyen végzett. A csapatba beépült Túróczi, Kondora, Dican és Csernijenko. Utóbbi lett a házi gólkirály. A 2000-es év őszi alapszakaszában a Szpari három győzelmet és 11 vereséget szenvedett. Időközben a klubvezetés már megegyzett Garamvölgyi Lajossal, de mégis Őze maradt a kispadon, aki bízott a bentmaradásban, de hiába, a kiesés elkerülhetetlen volt.

2000. november 6-án a nyíregyházi közgyűlés Dajka Lászlót bízta meg a Nyírség-Spartacus Labdarúgó Kft. Irányításával, aki végül is Garamvölgyivel kötött szerződést. A csapat a bajnoki szezon zárásakor az NB I/B-ben a harmadik helyet érte el. Nyáron újabb váltás következett, ismét visszahozták az egykori sikeredzőt, Sándor Istvánt, aki mindössze egy fél szezont töltött el Nyíregyházán. Egy meccsre még "beugrott" Kiss Károly, akivel a gárda a 7. helyen végzett. A 2002/2003-as szezonban egyértelműen a feljutás volt a cél, ami nem sikerült. Kiss Károlyt a záró fordulók előtt, amikor már csak matematikailag volt esély a feljutásra, Buús György váltotta a kispadon.

Nyíregyházi színekben az NB I-ben a legtöbb találatot Kiss Miklós (19), Czeczeli Károly (17), valamint Ruszlan Csernijenko, Fecsku István, Moldván Miklós és Szatke Zoltán (12) szerezte. Az élvonalban a legtöbb meccsen a válogatottságot is megjárt Moldván Miklós (122) szerepelt, őt Szűcs István (119) és Szikszai Mihály (118) követi. (Forrás: Húsz év piros-kékben, labdarúgás fejezet, szerzője: Kovács György. Bodnár Tibor – Hájer Zsigmond: Feljutástól kiesésig, adatbank.)